Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában. Ilyenkor sokan átélhetik a szeretet és az egymásra figyelés örömét, valamint iskolánkban az egy közösséghez való tartozás megnyugtató érzését. Ehhez járult hozzá az intézmény hagyományos karácsonyi ünnepe, melyen a második évfolyam tanulói örvendeztettek meg bennünket szívhez szóló műsorral. Az általuk előadott karácsonyi versek, dalok és a karácsonyfává váló fenyőfáról szóló színdarab minden jelenlévőt elvarázsolt.

A szülők, az iskola nyugdíjas dolgozói, a szülői munkaközösség vezetői, a település polgármestere és az iskolafejlesztési alapítvány képviselői nagy tapssal köszönték meg az élményt a szereplőknek, s a felkészítő tanároknak a munkát. (Hajdúné Virág Tünde, Koncz Tímea, Márokné Szatmári Ilona és Szalai Lászlóné) Márok Csaba polgármester úr szaloncukorral, Hatvani Norbert mézes süteménnyel édesítette meg az ünnepet a gyermekek számára. Az iskolafejlesztési alapítvány képviselőitől, Deák Károlytól és Feth Róberttől, a néptánc tagozat számára fellépő ruhák vásárlásához szükséges pénzösszeget kaptunk az iskolai karácsonyfa alá. Az ajándékozást követően minden diák és pedagógus sok-sok jókívánság közepette búcsúzott az óévtől és egymástól, hiszen másnap megkezdődött a várva várt téli szünet.

„Karácsony és Újév az esztendő időszigetei. Napok, órák az év partjai között szinte csak percek. S ezalatt mennyi jókívánság, a "kellemes karácsonyt és boldog új évet" kívánó szavak tengere. Advent, a jobbat várása s a remény. Ezen a hídon egyszer egy évben minden keresztény átmegy, s míg gyalogolunk, emberarcunk talán megszépül.”

(Dobos László)

„Egy ölelés ideális ajándék.

Mindenkire illik a mérete, és senki se ellenzi, ha továbbadják!”

Hugu Ball fenti idézete is elhangzott az iskola legutóbbi gyertyagyújtásán. Hosszú évek óta az adventi készülődés jegyében az osztályfőnökök ajánlása alapján az arra legérdemesebb tanulókat éri az a megtiszteltetés, hogy iskolánk adventi koszorúján meggyújthatják a várakozást és a karácsonyi ünnepre való felkészülést jelképező gyertyákat. Az idei évben a szeretet fényei először Kaltenecker Réka 5.a és Takács Mátyás 4.a osztályos tanulók közreműködésével lobbantak fel. A második gyertyát Csizmadia Dóra 3.a és Sudár Dániel 6.b osztályos gyermekek gyújtották meg. A harmadik adventi hétvége kiválasztottjai Tatai Enikő 7.b és Pupp Viktória 2.b osztályos tanulók voltak. A negyedik gyertyát Kuti Gergő 1.a és Bodás Dalma 8.a osztályos diákok gyújtották meg társaik nevében. A négy hétvége meghittségét és ünnepélyességét fokozta a negyedik évfolyam tanulóinak műsora és a közös éneklés.

Iskolánk szokásrendszerének ez az eseménysorozata hozzásegít bennünket ahhoz, hogy az utolsó héten tartandó karácsonyi műsor segítségével átélhessük az együtt ünneplés misztériumát.

A vallások, a néphagyomány nagyon jól tudott valamit: az ünnepet várni kell. Várni, készülni talán még sokkal jobb, mint maga az ünnep. Ezek alapján már az 1. osztályban is fontosnak érezzük, hogy megtartsuk az Adventet! Nem kell bonyolult dolgokra gondolni: készítettünk koszorút az ajtóra a gyerekekkel, díszíettük az ablakot, minden nap valami apróságot alkottunk.

A közösen kialakított rítusok, szokások tartják fent a közösségünk egységét.   A hagyományok alapozzák meg az azonosságtudat érzését. A rítusok, szokások, ünnepek hidat építenek a generációk között. Kifejezik a társas kapcsolatot. Értéket tulajdonítanak.

Az ünnepeknek van bizonyos időt tagoló funkciója. A kisgyermek azt szereti, ha élete, nagy mértékben átláthatóan, megszokott módon zajlik. Az ünnepek lehetőséget adnak a megszokottból való kilépésre.

Angyalkaváró, csillogó szemű csemetéből lám-lám, mára mi lettünk az angyalkák. Minden karácsonykor óhatalanul visszasettenkedik az észrevétlenül eltelt gyermekkor: nehéz a csillogó, sejtelmes-szépséges ünnepet máshogy látni, mint egy gyermek szemével. Éppen ezért veszünk részt szívesen községünk Adventi készülődésébe.

Az 1. a és 1. b osztály közösen készült versekkel, hangulatos zenékkel a szereplésre. Tanítványaink nagy örömmel vettek részt a várakozásban. Izgatottan készültünk a fellépésre, amely december 14-én, Advent 3. vasárnapján volt. A gyerekek egy jó hangulatú. kedves verscsokorral köszöntötték a falu megjelent lakosait. Köszönjük a szülők támogató segítségét, és a felkészítő tanítók, Balláné Spitz Mariann, Csibrik Orsolya, Katona Krisztina és Szabóné Kovács Erika munkáját.

  „A sport nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is az egyik legerőteljesebb nevelőeszköze.”

                                                                                                   (Szent-Györgyi Albert)

Már több évtizedes iskolánkban, hogy az alsó tagozatos diákok aktív sportolással várják a „nagyszakállút”. A játékos feladatok végrehajtása közben Mikulástanoncokká válnak. Ez mindig nagy sikert arat,szórakoztat. Az ügyességet igénylő és fejlesztő váltóversenyek során próbára teheti, összemérhetik erejüket, ügyességüket, kitartásukat, gyorsaságukat a saját korosztályukhoz tartozó csapatokkal.

Az idei versenyeredmények a következők:

1-2. évfolyam                 3-4. évfolyam

I .2.a                                   I. 4.a

II. 1.a                                 II. 4.b

III. 1.b                               III. 3.a

IV. 2.b                               IV. 3.b

Gratulálunk a csapatoknak, köszönetet mondunk a DÖK képviselőinek a zsűrizésért és minden kollégának a segítségért.

A felső tagozaton a hagyományos focikupával ünnepelték a tanulók a Mikulás eljövetelét. Az izgalmas verseny végeredménye:

I. a 8.b osztály csapata (BSW) – csapatkapitány: Fülöp Máté

II. a 8.a osztály csapata (Legenda FC) – csapatkapitány: Szalai Bálint

III. a 6.a osztály csapata (Bajnokok) – csapatkapitány: Rabi Dániel

A legjobb kapus díját Szabó Tamás 6.b osztályos tanuló nyerte el, míg a gólkirályi címet két tanuló kaphatta meg: Szalai Bálint (8.a) és Gombita Gergő (6.b) 6-6 góllal vívta ki e megtisztelő címet. Gratulálunk a nyerteseknek!

December 5-én minden mezőfalvi diák kíváncsian és nagy izgalommal indult iskolába. Aznap vártuk a Mikulás megérkezését. Reggel, ahogy beléptem az iskolába láttam, hogy mindenütt pirosba öltözött gyerekek vannak. Ennek nagyon örültem, mert tudtam, hogy társaim figyeltek a diákönkormányzat felhívására s kérésünkre szinte mindenki viselt valamilyen piros ruhadarabot. (Még a tanáraink is!) A sok pirostól vidám hangulatú iskolában nagyon jó érzés volt megtapasztalni, hogy a kicsik Mikulás-dalokat énekelve vártak bennünket, krampuszokat és a Télapót. A legjobban az elsősök örültek nekünk. Látszott rajtuk, hogy erre vártak már régóta. Minden osztály énekelt nekünk. Szuper volt a hangulat az osztályokban és az utána következő adventi műsor is jó volt.

Kép forrása: Net@-OK

Szerintem a többiek nevében is mondhatom, hogy nagyon jót mikulásoztunk együtt.

Sándor Kinga 8.a

Immár negyedik alkalommal emlékeztünk meg a fogyatékos emberek világnapjáról az iskolában.

Fejlesztő szakembereink a természettudományos munkaközösség tagjaival karöltve, változatos feladatokkal készültek a világnapi megemlékezésre. Az alsó tagozatosok Bartos Erika Őrangyal (Mesék az elfogadásról) c. könyvéből hallottak történeteket, majd játékos feladatokon keresztül próbáltuk érzékeltetni a gyerekekkel egy-egy érzékszerv kiesésének nehézségeit. Megismertettük tanulóinkat a Gördülő Tánccsoport kerekesszékes műsorával, majd sor került tapintós játékra is, ahol bekötött szemmel hétköznapi tárgyakat kellett párosítani. A hanglottó játék során a fürdőszoba, nappali, kert, konyha zajait próbáltuk azonosítani. A nem beszélő emberek helyébe képzelve magunkat, activity játék során igyekeztünk elmutogatni és kitalálni fogalmakat, közmondásokat.

A felső tagozatosokat a tornateremben akadálypálya várta, ahol kerekes székkel kellett végrehajtani különböző ügyességi gyakorlatokat. A kistornateremben csörgőlabda bajnokság keretében mérkőzhettek meg az osztályok képviselői, míg a többiek egy különleges bocsa játékban vehettek részt Szentpáli tanár úr vezetésével. A feladat során a gurító játékosnak a látás kikapcsolása mellett kellett a bocsát egy segítő társ irányításával a pallinóhoz minél közelebb juttatni.Az informatika teremben keresztrejtvényt kellett megfejteni, melyben a fogyatékosságcsoportokhoz tartozó fogalmak szerepeltek. A gyerekek a megoldáshoz használhatták az internetet is, melynek segítségével rengeteg jó megoldás született.

Az aulában üzenő falat alakítottunk ki a világnap alkalmából, ahol a gyerekek és a felnőttek a „Mit tehetnék érted?” és a „Mit tehetnék, hogy számodra könnyebb legyen?” kérdéskörben oszthatták meg gondolataikat, míg a kisebbek rajzaikkal örvendeztettek meg bennünket. A fogyatékos emberek világnapjáról való megemlékezés nem titkolt célja, hogy a ránk bízott tanulók értsék meg, hogy mindannyian másak vagyunk, egyikünk sem értéktelenebb, vagy értékesebb a másikunknál, így ne értékeljék kevésbé egymást még akkor sem, ha társuk fogyatékossága miatt különleges gondoskodásra szorul.

Fontos célunk, hogy kialakuljon bennük annak az igénye, hogy segítsék a sérült vagy fogyatékkal élő embereket, legyen számukra világos a helyes emberi magatartás, ha sérült vagy fogyatékkal élő emberrel kerülnek kapcsolatba. Úgy véljük, hogy az évek óta megrendezésre kerülő projektnap hozzájárul a szociális érzékenység, az empátia, az együttműködési készség, az egymásra figyelés gyakorlásához, fejlesztéséhez.