A Földünkért világnap alkalmából iskolánk alsós diákjai őszi kerti munkát végeztek intézményünk udvarán. Otthonról hozott gereblyékkel, lombseprűkkel, seprűkkel gyűjtötték össze a faleveleket, illetve a levágott faágakat, gallyakat hordták kupacba. Az ősz kincseiből, terméseiből kreatív alkotások, figurák készültek, melyekből a folyosókon készült kiállítás.

November 13-án került megrendezésre a Sárkeresztúri Általános Iskola szervezésében, 16 csapat részvételével, az Utazzuk együtt körbe a Földet! című környezetismeret vetélkedő. A versenyre negyedik évfolyamos, három fős csapatok nevezhettek. Iskolánkat a Felfedezők (Prescher Regina, Kun Emese, Ortner Adrián), a Világjárók (Kiss Léna, Tégen Ferenc, Árgyelán-Váczi Ármin) és a Kalandorok (Bécsi Bernadett, Bérdi Balázs, Hajas Norina) nevű csapatok képviselték. A jó hangulatú, sokrétű versenyen a gyerekek dobogós helyezést nem értek el, de nagyon jól érezték magukat.

Nagyné Garai Olga

„Disznóvágás készül,

Vidám téli ünnep…”

Idén 10. alkalommal került megrendezésre iskolánkban a Mezőfalvi Gazdakör jóvoltából a falusi disznóvágás projektnap. Ezen a napon diákjaink a disznótartás és húsfeldolgozás állomásaival ismerkedhettek meg. Új ízek, ételek és illatok vették körül a gyerekeket. Olyan gasztronómiai túrán barangoltunk, mely diákjaink megszokott napi étkezésétől különbözik. Szalámis, kolbászos kenyérrel indult a nap, amihez nélkülözhetetlen hozzávaló Zsákovics Ági néni teája. Majd a feldolgozási folyamatokat kísértük végig, a nap zárásaként pedig a polgármester úr által készített gyöngyöző húslevest ettünk, majd a finom pörköltet, a zamatos sült húst, hurkát, kolbászt és az elmaradhatatlan finomabbnál finomabb süteményeket fogyasztottuk el a Szülői Munkaközösség jóvoltából. Ebből a széleskörű összefogásból nemcsak iskolai közösségünk, hanem maguk a szervezők, lebonyolítók is profitáltak. Ugyanis az a sok csillogó gyerekszempár, a széles mosoly és az üres tányérok, mind, mind azt mutatja, hogy igenis szükség van mai világunkban ezekre az egymást támogató, segítő és értéket közvetítő összejövetelekre. Köszönjük a Mezőfalvi Gazdakör tagjainak és családjaiknak, ennek a szép hagyománynak a megtartását és a Szülői Munkaközösség segítő közreműködését!

"Aki Márton napkor libát nem eszik, egész évben éhezik!"- tartja a mondás. Ennek szellemében szerveztük meg a Márton-napi projektünket a mezőfalvi Tájházban a Német Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával, amit ezúton is köszönünk. Már több éves hagyomány iskolánkban, hogy délelőtt a Tájházba vonulnak a csoportjaink, ahol felelevenítjük a naphoz fűződő szokásokat, Szent Márton életét, munkásságát, mind németül, mind magyarul. Ezúttal minden osztályra egy kvíz feladat is várt, majd pedig libakereséssel zárták a programot. 48 kisliba bújt el a kertben, amit nagy lelkesedéssel és izgalommal kerestek a gyerekek. Végül libazsíros kenyérrel, mézeskaláccsal és Ági néni elmaradhatatlan teájával kínáltuk a résztvevőket. Nagy örömünkre, ebben az évben az óvodásaink is ellátogattak a rendezvényünkre, amiért nagyon hálásak vagyunk! Köszönjük mindenkinek a segítségét, aki bármilyen módon hozzájárult a program sikerességéhez! Külön köszönet a libáért, amely megkoronázta a rendezvényünket!

A kvíz feladatot az alsó tagozatban azonos pontszáma lapján a 2. a és a 4. b osztály, a felső tagozatban pedig az 5. a osztály nyerte, akiknek nyereménye 1-1 torta volt, stílusosan liba motívummal. Köszönjük Árva-Szabó Ágnesnek a torták elkészítését.

Idegen nyelvi munkaközösség

Iskolánk egyik legnagyobb eseményére, a Petőfi Sándor Iskolafejlesztési Alapítvány jótékonysági báljára minden osztály ötletes dekorációt készített, mely hozzájárult ahhoz, hogy erre az estére a Halloweni hangulatot követve, a tornaterem igazi bálteremmé változzon a végzősök keringőjének előadására. A gyerekek és tanáraik kicsi, jótékony pókokká, s együtt hatalmas pókcsaládokká változtak. Családdá, mely jelképe az összetartozásnak, összefogásnak, s melynek tagjai mindig segítik egymást.

Vidéken szép, régi szokás volt, hogy a szülők a gyermekük születésekor egy facsemetét ültettek, mely szimbóluma annak, hogy meggyökeredzik a földben, mint a kisgyermek a családban és kötődik ahhoz. Ezt a hagyományt viszi tovább intézményünk hosszú évek óta, hiszen minden évben az 1. osztályos kisdiákok, osztályonként 1-1 facsemetét ültetnek el, melyről később gondoskodnak, megfigyelik, locsolják, bízva abban, hogy az évek során életerős fává növekednek.