Iskolánk közössége nevében szeretnénk köszönetet mondani minden kedves támogatónknak, akik kérő szavunk hallatán tisztítószerek adományozásával járultak hozzá ahhoz, hogy továbbra is egészséges, biztonságos tanulási környezetben tudjunk dolgozni! Külön köszönet illeti a 2.a osztály szülői közösségét, akik élen jártak az adományozási akció megvalósításában!

Vezetőség

 Iskolánk 4. évfolyamos tanulói hangulatos műsorral köszöntötték Mezőfalva időseit.

Az iskolai diákönkormányzat szervezésében az idei évben is látványos kiállítással emlékeztünk meg az Állatok világnapjáról.

,,A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő.
Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik." Kodály Zoltán

Mindennek van már világnapja: a nem vásárlás, víz, állatok, föld így hát a zenének is van világnapja, amit az UNESCO Nemzetközi Tanácsa Yehudi Menuhin hegedűművész kezdeményezésére 1975-ben emelte, október 1-jét A ZENE Világnapja rangjára. Ez a nap a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékeztet. Segíti a különböző kultúrák jobb megismerését.

A zene körülölel bennünket! Hangja van a természetnek! Halljuk a szél zúgását az eső kopogását, a madarak szárnysuhogását, az állatok hangjait, énekeit és sorolhatnám. De zenéje van a tárgyaknak is! Akár a vonat zakatolása, az edények csörömpölése, az ajtó nyikorgása, vagy a poharak „csengetése”, de még a telefonunk billentyűzete is ad olyan hangokat, amit zenének nevezhetünk.

De vajon mi volt előbb? A ritmikus mozgás, aminek az üteméből kialakult a zene, vagy fordítva? Vagy az ének volt először, a tánc pedig annak kíséretére alakult ki, de ugyanúgy elképzelhető az is, hogy a természetes ritmusok utánzásával, ismétlésével, felerősítésével, mozgással indult minden, majd ebből fejlődött ki a zene? És az is lehetséges, hogy a kettő a kezdetektől kéz a kézben járt? Egy biztos: tánc és zene minden korban, minden kultúrában összefüggött egymással, és ez ma is így van, legyen szó akár balettről, néptáncról, modern táncról vagy arról, amikor szinte magától mozdul a testünk és kezd dobolni a kezünk, ha meghallunk valami izgalmas, ismerős számot. Ugyanakkor a zenét használhatják egy érdekes alkotás elkészítésében, milyen lehet egy zenét hallgatva lerajzolni, vagy lefesteni azt ami szerinted a láthatatlan zenében történik? Nos, mindezekre a kérdésekre választ kaphatunk a következő produkciók megismerésével: Az ének megjelenését, Horváth Krisztián előadása jelenítette meg, aki Halász Judittól „ Mit tehetnék érted” című dalt adta elő. A tánc és zene kapcsolatának bemutatását, a nagy néptáncosoknak köszönhettük, akik Bagi, Rábaközi, Felcsíki és Marosmenti” csingarálást” vagyis cigánytáncot táncoltak.

Az osztályok lehetőséget kaptak arra, hogy megtekintsék és meghallgassák a zene és rajz kapcsolatát, az aulában található, a művészetoktatásban kerámia tanszakon tanuló gyerekek műveiből készült a kiállítás segítségével. A felkészítő pedagógusok, Kolozsi Krisztina és Czuppon Péter Balogh Tímea munkáját ez úton is köszönjük!

Szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján ünnepeljük a magyar népmese napját. Ezen a napon minden népmesét szerető gyerek és felnőtt megkülönböztetett tisztelettel fordul mind a magyar, mind más népek meséi felé.

Iskolánk is különleges figyelmet fordít erre a jeles alkalomra. A mesehéten, már a reggeli ráhangolódások témájaként is a népmesékről beszélgettek a gyerekek. A magyar népmesék „beköltöztek” az osztályokba, a tanórákra és a szabadidős tevékenységekbe is.

A Petőfi Irodalmi Múzeum a Petőfi 200 emlékévhez kapcsolódóan interaktív felületén lehetővé tette, hogy olyan összeállítást hallgathassanak meg diákjaink, melyben magyar szerzők saját meséikből, gyerek-verseikből olvastak fel részleteket. Pedagógusként úgy gondoljuk, hogy azok, akik már gyerekkorban közvetlen kapcsolatba kerülnek az írókkal és alkotásaikkal, tudásban, érdeklődésben gazdagodva nőnek fel, és felnőttként is jobban értik és élvezik majd az elolvasott műveket.

Készültek rajzok és saját mesék a gyerekek képzeletbeli hőseiről, sárkányokról, csodálatos királylányokról vagy az erdei állatkákról, akik bizony iskolába járnak. Mert a mesében, minden lehetséges.

A közös mesehallgatás, meseolvasás és mesenézés eredményeként születtek meg az osztályok kedvenc meséiből a diafilm sorozatok, amelyek az iskola auláját díszítik.