Egy alig hatéves gyereknek sok nagy lépést kell megtennie. Becsukja maga mögött az óvoda biztonságot nyújtó ajtaját, és büszke nagycsoportosból egy másik közösség legkisebbje lesz. Meg kell ismernie új gyerekeket, új felnőtteket, új helyeket. Minden más lesz, mint eddig: ami régen a legfontosabb volt, a játék, az csak napi tíz-tíz percekbe beszorított tevékenység lesz. Piros pontokat gyűjt, és elérkezik a negyedéves szöveges értékelés. Az egész család izgatottan bújja a szöveget, mit tanult meg, miben a legjobb, miben kell fejlődnie a gyermeknek? Aztán ott vannak a különleges iskolai ünnepek. „Mosoly Díj”-at kapnak néhányan, vajon hogyan lehetne ilyet szerezni? Megannyi újdonság, sok-sok új kihívás, új akadályok. Bizony ezeknek megfelelni nem kis dolog egy hat-hétévesnek.

Novemberben egy újabb állomáshoz érkeztek az elsőseink. Három hónap alatt bebizonyították, hogy igazi petőfisek lettek, viselhetik az iskola jelvényével díszített pólót. Az ő színük a fehér lett. Fehér, mert ők olyanok, mint egy tiszta lap! Várják a sok tudást, a sok közös élményt, a sok ismeretet.

Az iskola hagyományai szerint szüleik és tanítóik előtt tréfás, de komoly tartalmat tükröző fogadalmat tettek, hogy méltók lesznek ennek a pólónak a viselésére, büszke lehet rájuk az iskola közössége. A harmadik évfolyam tanulói sokat készültek, hogy köszöntsék őket, dalokkal, versekkel, tánccal mutassák be a tanulás könnyű és nehéz oldalát. Sok volt a nevetés, a taps. Horváth Lászlóné, Gabi néni figyelmeztette is őket ezekre a fontos dolgokra, amikor megilletődve elmondták a fogadalmukat. Örülünk, hogy ismét kétosztálynyi nebulóval gyarapodott iskolánk közössége!

Köszönjük a harmadikosoknak, hogy sok időt és figyelmet áldoztak ennek a műsornak az összeállítására, gyakorlására és előadására. Mukliné Pataki Éva és Nagyné Garai Olga mindent megtett, hogy emlékezetes legyen ez a kis ünnepség a szülők és a gyerekek számára is.